Bodza

Bodza

Bodza egy 4 év körüli westie kislány, akit kiraktak a Füzesabonyi Állatvédő Egyesület tagjának háza elé. Komoly bőrproblémákkal (nyakán nem volt szőr) és súlyos fülgyulladással küzdött, hallójárata teljesen össze volt szűkülve. 2011. november 1-jén kerül a WRH gondozásába, ahol 2 hónapos rehabilitáció után, egészségesen került új családjához Csepelre. Új hegylakó testvére, a kékszemű Happy.

KÉPEK BODZÁRÓL

BODZA TOLLÁBÓL

Kicsit megkésve sikerült nekem is rávenni a mamit, hogy elmondja mi is történt velem azóta… Az tény hogy nem unatkoztunk.. 🙂

Januárban kerültem a mamiékhoz születésnapi ajándékként, bár igaz a masni lemaradt rólam, de ettől függetlenül igy is nagyon örültek nekem. A pótmamiéknál jó és csendes kutyus voltam, de az igazi mamiéknak kimutattam a fogam fehérjét 🙂

Happy-Ribizli tesót már az első találkozásunkkor megszerettem, bár igaz ő eleinte kicsit féltékenykedett, de késöbb a nagy bajban megmutattam igazi tesó vagyok 🙂

Szóval mivel a mamiék kertes házban laknak, rengeteg új inger ért. Lehetett futkározni a kertben, ugatni a járó-kelőket. Amit én nagyon élvezte. A szomszédok annyira nem, de hát ők engem nem érdekeltek 🙂

A lényeg hogy nekem jó legyen… Hamar megszerettem az új otthonomat, nagypapit, nagymamit is aki a szomszédba lakik, és ahol napközben az oviban vagyok. Oda járok menzára, és minden nap finomabbnál finomabb vacsorát kapok.

Szeretném minden szösz figyelmét felhivni, jól figyeljetek merre jártok, sétálni és szóljatok maminak papinak, minden nap nézzék át a bundátokat, mert Happy-Ribi tesó áprilisban össze szedett elvileg egy kullancsot és súlyos babéziát kapott…
Az állat orvos szerint ráment volna, szinte semmi esély nem volt rá hogy felépüljön, de természetesen mami szeretete, az én gondos testvéri támogatásom, és persze Hapci kitartása segitett hogy szépen rendbe jöjjön. Azóta semmi baja, és azóta lettünk nagyon jó tesók 🙂
Sokat játszunk, rosszalkodunk… Na jó csak én rosszalkodok, hiszen anyú összes plüss játékát már szétrágtam, aminek anyu nagyon nem örül… De igyekszem visszafogni magamat… Szóval ennyi történt azalatt a 8 hónap alatt amióta együtt vagyunk az új mamimmal…
Persze ez nem jöhetett volna létre Viki, Andi…. és a WRH nélkül… És köszönet ideiglenes befogadóimnak is. Köszönjük Aliz 🙂

Szóval nektek köszönhetően én is újra nagyon boldog kutyus vagyok az új családomban… Szóval köszönöm még egyszerer a WRH minden tagjának az új családomat:)

Nózipuszi Bodzi(lla) és Happy (Ribizli)