Pityke – gazdis
Pityke 03.19-én érkezett a WRH gondozásába Karcagról. Kóborolt, úgy fogták meg és értesítettek minket. Természetesen a szösztaxi elment érte.
Pityke 2 év körüli ivaros kan westie. Át is esett az elsődleges állatorvosi kivizsgáláson. Nagyon férges volt szegény, azt kikezeltük nála. Amúgy teljesen egészséges.
2017.04.14.
WRH Pityke jelentés: Pityke tegnap Timi dokinéninél járt egy kombinált oltás miatt. Amúgy szerencsére minden rendben vele, “idi”tesóval nagyon nagy az összhang.
2017.05.09.
Sajnos nem kaptunk túl jó híreket Pitykével kapcsolatban. Bekerülésekor súlyosan férges volt, így nem csináltunk neki szívféreg tesztet. Ezt azonban nemrég pótoltuk. Nem kaptunk jó híreket. WRH Pityke sajnos szívféreg pozitív. Csütörtökön megy UH-ra, hogy meglássuk hogyan is állunk, merre mehetünk tovább. Pityke kéri szépen a szöszdrukkokat, hogy le tudja küzdeni picinyke szervezete a szívkukacokat.
2017.05.11.
WRH Pityke ma ultrahangon járt, hogy megnézzük mi a helyzet. Szerencsére nincsenek a szívében férgek, ez kezdésnek jó jel. Elkezdjük nála az antibiotikum kúrát.
2017.07.10.
Pityke őrmester JelentéseSziasztok!Nagyon elfoglalt nagyvárosi kutyus lettem, tudjátok rengeteg dolog történik itt. Már nem szedek antibiotikumot a szívkukacok miatt, ezért minden megváltozott: majdnem ugyanolyan gyorsan megeszem már a reggelit, mint az Emil, semmit sem hagyok a tálban. Mivel szép és erős lettem, mindenki mosolyog rám az utcán. Az Emillel csak végig vonulunk a Dunaparton, vagy a Múzeumkörúton, vagy vigyázunk a gazdira amíg ő a teraszokon beszélget a barátaival és mindenki, aki arra jár vigyorog, mosolyog kedveskedik nekünk. Az Emil azt mondta, hogy a testőrök mindig a gazdi mellett ülnek és bármennyire kedvesen is mosolyognak ránk, vagy simiznek, nem szabad bohóckodni, komolyan ott kell maradni és végezni a munkánkat. Képzeljétek elkezdtünk egy olyan helyre járni, ahol póráz nélkül lehet rohanni bármerre. Engem is elengedtek, de eleinte nem mertem távol menni, hátha elveszítem a gazdit? Aztán amikor eldobta a labdát, rohantam utána, hogy visszahozzam. De elvették más kutyák is szaladtunk közösen. Nagyon jól éreztem magam. Persze Emil itt is fegyelmezettebb volt, mint én, amíg gazdival játszódtunk, vigyázott, nehogy valaki ellopja a táskából a jutifalatokat… igazából mindet biztonságosan a pocakjába rejtett. Jártunk film forgatáson is, voltak ott lovak és sok sár és mindenhova belehetett lesni és nagyon koszosak lettünk. Viszont itt is odafigyeltünk, ha bárki kérdezősködött a gazditól, vagy odajött hozzá és mi nem ismertük, akkor jól megugattuk. Mert ez a munkánk kérem, szolgálunk és védünk. Besurranó jár a házban, ezért mindig nyitott füllel és szimattal alszunk. Múltkor is felébresztettem a gazdit éjszaka, mert nézett befele az ablakon. Becsuktuk az ablakot, de én nagyon mérges voltam, ki akartam menni, hogy megleckéztessem. Emil annyira hangosan ugatott, hogy az Éva néni meg a Gabi néni is kijöttek éjszaka és kérdezték, hogy mi a gond. Másnap kaptunk nyúlfület és velős csontokat a Gabi nénitől a szolgálatért és Éva néni megvarrta az elszakadt játékainkat. Mindig dicsérnék bennünket a szomszédok, hogy csak akkor ugatunk, ha valami gond van, ha egyedül vagyunk otthon, akkor sem zajongunk, ezért mondták, ha mi jelzünk, mindig kinéznek. A gazdi nagyon szereti a repcsiket, folyton repcsis videókat nézett már hetek óta. Minden nap elment és később ért haza és olyan fura szaga volt a ruhájának. Majdnem le is pisiltem, annyira fura volt. Aztán elmentünk a Duna partra sétálni, nem oda, ahol a barátaival találkozunk és a finomságokat adják a pincérek, egy olyan helyre mentünk ahol a gazdi is a földre ült. Képzeljétek, jöttek a repcsik és forogtak és suhantak és zúgtak és a gazdi tapsolt nekik, meg integetett. Egy idő után én is mindig csóváltam amikor láttam őket. Szívesen megfogtam volna, érdekes volt. Az Emil szerint ez is komolytalan dolog és ő inkább aludt a napon amíg mi néztük a versenyt. Egyszer csak sok idegen jött oda és elkezdték a gazdit fotózni meg bennünket is. Na ők idegesítettek, és morogtam kicsit rájuk. Emil nyugiba volt, mert ő már ismerte őket. Vasárnap délután, olyan tuti helyen jártunk! Víz jött ki a földből. A gazdi bedobta a labdát és át kellett futni a vízsugarakon érte. Sajnos nem mertem menni, de a gazdi elindult és átszaladt a szökőkúton, muszáj volt utána menjek, nehogy eltűnjenek. Aztán rájöttem, hogy ez jó móka, de nagyon vizesek lettünk és ezért gyalog kellett hazamennünk, hogy megszáradjunk útközben. Jajjj majdnem elfelejtettem egyik új élményemet elmesélni! Képzeljétek voltunk ruhákat vásárolni a gazdinak a Corvin plázába. Az Emil megmutatta, hogy kell egy egész gombóc fagyit villámgyorsan lekapni a tölcsérről idegenektől, amikor észre sem veszik! Én nem mertem megcsinálni, de nagyon kívántam… Na de ez a pláza dolog, nem is rossz móka. A gazdi kiválasztott ruhákat, majd bementünk vele egy olyan helyre, ahol sok kutya volt és átöltözött sokszor, majd otthagytunk pár cuccot, ami tetszett nekünk, azt hazavittük. Fotóztuk is magunkat, nagyon jó hűvös volt ott bent. Úton hazafele, kaptunk egy zöldalmás fagyit de én csak nyalni mertem, az Emil egyből bekapta az övét, az enyém elcsöpögött, de finom édes volt.Minden napra jut kaland, egyszer együtt néztük a naplementét a szabadsághíd korlátjára felülve, az nagyon tetszett… sültkolbász illata keringett a levegőben és a gazdi meg Emil is hozzam bújtak. Ez pont azelőtt volt 2 nappal, hogy a gazdi finom rágcsálni való őzlábakkal jött haza. Most viszont haragszom rá és majdnem világgá is mentem. Hétfőn elvitt a Mimózába, majd értem jött a WRH Gábor, aki elvitt egy helyre, ahol elkezdték piszkálni a fájós szemem. Nem hagyták abba és a gazdi nem jött megmenteni engem. Aztán otthon másnap ő is ugyanazt csinálta. Azóta minden nap csepegtet a szemembe, 4 félét. Nagyon haragszom érte, de most már tudom, hogy jobb, ha engedem, mert akkor pár másodperc alatt véget ér az egész, utána meg jön a jutalom. Emil is mindig mellém ül amikor csepegtet a gazdi a szemembe. Azt mondta, hogy ő nem bánná, ha neki is csepegtetnének dupla juti falatért. Én üzletet kötnék az Emillel, de a gazdi nem engedi.Most viszont mennem kell, mert hallom a szomszédba itt a Lilikutya és nekem nagyon tetszik, szeretem szagolgatni és odaadni neki a játékomat. Pacsi!P.S. ma villámlani fog, meg dörögni de mi az Emillel nem félünk, örülünk neki, mert jó hűvös lesz a lakásban.
2019.07.19.
Pityke jelentès: hétfőn este voltam a szemész doki néninél, ami szörnyû volt. Tûket dugott a szemembe (kanüllel kimosta a könnycsatronát). Nagyon mèrges voltam, ketten kellett lefogjanak. Màr indulàskor rosszat sejtettem, mert az Emilt nem vittük magunkkal. Sírt ès ugatott is emiatt. Amikor megèrkeztünk akkor nagyon sok cica volt ott, szerettem volna kicsit megkergetni ôket, de fèltem is tôlük. Talàlkoztunk a kèt legkissebb szösszel, Tic-el ès Tac-al. Nagyon csoviztam nekik, sajnàlom, hogy nem jöhettek ki jàtszani. Együtt mentünk be a dokihoz is… ott már rossz volt a buli. Ma reggel viszont minden szuperül indult màr. Csak 2 fèle cseppet kapok 4 helyett ès kaptam ôzlàbat is, este pedig egy menô ùj àgyikòt- szerintem ritkán fogom hasznàlni, mert a gazdival jobban szeretek aludni. Remèlem hamarosan Emil is kap egyet, mert azt is szèttèptük ès folyton az enyèmre fekszik… Na vigyàzzatok magatokra, Puszi mindenkinek. Pityke ôrmester
2017.07.24.
WRH Pityke szívféreg kezelése megkezdődött. Ma kapta meg az első Immiticide injekciót, reméljük semmilyen mellékhatása nem lesz. Mostantól szigorú pihenésre van fogva.
2017.07.25.
WRH Pityke a második Immiticide injekción is átesett tegnap, ami a szívférgek elleni küzdelem egyik lépése volt. Most szigorú nyugalomra van ítélve. Neki ez nagy feladata. 
Drukkoljatok, hogy az egy hónapnyi pihi mihamarabb leteljen komplikációk nélkül!
2017.07.27.
WRH Pityke kötelező pihenőjèben tesòja Emil is beszàll. Nagy slàger a kuckò 
2017.12.16.
Pityke gazdihoz költözött pénteken. Ngyon sok boldogságot kívánunk!! 
2018.01.29.
Hosszas vàrakozàs utàn ma kèszült el Pityke kontrol szìvfèregtesztje mi NEGATÌV lett! 
2018.05.18.
Sziasztok!Itt Pityke őrmester. Már nagyon régen írtam nektek, elnézést, csak eléggé elvagyok foglalva. Már több mint egy éve vagyunk együtt, rengeteg a kaland, a móka, egy dolog kivételével minden szuper. Pár hónapja értünk jött a Szösztaxi és elvittek egy borzalmas, helyre: az állatorvoshoz. Már megint! Pedig sehol sem fájt, mindenem tökéletesen működött, megszabadultam még a szívkukacoktól is. Mondta is nekem az öreg Emil, hogy néha elvisznek az állatorvoshoz és ha semmi sem fáj, akkor majd ők tesznek róla, hogy fájjon. Elkábítottak és lenyisszantották a golyóimat. Nagyon csalódott voltam, haragudtam. Rám erőltették egy lámpabúrát aztán egy gyerekpizsit. Emil próbált vigasztalni, összebújtunk a nehéz percekben a konvektor előtt, azt hittem, hogy itt a vég.Nemsokára újra jött a Szösztaxi és visszavittek a dokihoz. Azt hittem, hogy visszakapom a golyókat végre, de sajnos csak a cérnákat vették ki. Napokig depressziós, morgós voltam, de elmentünk a kutyafutiba és ott újra vidám lettem. Az elején említettem, hogy nagyon elfoglalt vagyok mostanában, hát képzeljétek, hétvégente egy vitorlázórepülő klubban nagyon fontos személyzeti feladatok látok el. Mindenkitől simiket gyűjtök be, szaladok gazdival a gépeket visszatolni és ami a legfontosabb, megengedem a pilótáknak, hogy vicces szelfiket készítsenek velem. Ez nagyon fárasztó, de hétfőn ki is pihenem. Van, amikor napokig kint táborozunk, az a legklasszabb! Ilyenkor vadászok is vakondra, lepkére, cserebogárra.Hétköznap délutánonként kertészkedünk, esténként pedig szoktam a gazdival énekelni. Ezt pár hete kezdtem el, mutatok egy-két felvételt. Gazdi próbált menőzni, zenész barátoknak, de zavarba jöttem. Az az igazság, hogy csak olyankor szeretek énekelni, ha már készülünk aludni. https://soundcloud.com/hlindao/elsosegelynyujtas-7/s-P3Omdhttps://soundcloud.com/hli…/erd-m-ly-n-feat-pityke/s-EBKDyVan egy új haverom, Frutti egy öreg bulldog, pár napig náluk laktunk, amíg a gazdija elutazott. Nagyon sokat segítettem neki, fél napomba telt a szelektív kukát darabokra tépni, de végül sikerült, szét is szórtuk a konyhába. Ugyanitt, gazdi megígérte, hogy a virágoskertet rendbe rakja, ebben is segítettünk neki. Megleptük, amíg elment vizet inni, Emil megette a mézike virágot én pedig kivittem a szárítóról pár zoknit a virágok közé. Frutti lusta ezért, ő csak ráfeküdt a virágokra, hogy melegen tartsa őket. Szerintem ez volt a legszuperebb anyák napi meglepetés, bár mindhárman lelencek vagyunk, mégis tudjuk, hogy valahol a Linda az anyunk. Ha nem így lenne, akkor nem kérdezte volna meg tőlünk sokszor egymás után, hogy „Mit csináltatok!?!?”… és annyira kedves volt, megtörölte a mancsainkat és beküldött a hűvösbe pihizni a fárasztó kertimunkák után.
