Bradley – R.I.P.
Bradley 9 éves ivaros kanocska.
Egy szaporítós állomány felszámolásából került gondozásunkba.
Barátságos, más kutyákkal jól kijön.
Az elsődleges orvosi vizsgálat megállapította, hogy egy heréje van.
Szívféreg tesztje szerencsére negatív lett. El kellett vinnünk szemészetre is, mert voltak dolgok amiknek nekiment.
A vizsgálat megállapította, hogy jobb szemével oldalra nem lát rendesen, ennek kezelését megkezdtük.
Bradley átesett az ivartalanításon. Habár a szemét még kezeljük, a gazdikeresése megkezdődik.
2018.01.29.
Mèg egy szuper hìrrel szolgàlhatunk ma nektek . Bradley ugyanis ezen a csodàs napos napon gazdihoz költözött. Kìvànunk nekik sok sok boldogsàgot! 
2023.09.01.
2018. január 11-én küldtük el a bemutatkozó levelünket az Alapítvány részére, amelyben a Bobi kutya iránti örökbefogadási szándékunkat szerettük volna kifejezni. Bobiról azonban „lecsúsztunk”, helyette Viktória a válaszlevelében Bradley-t ajánlotta a számunkra. Hogy őszinte legyek Bradley örökbefogadásán akkor komolyan elgondolkodtunk, hiszen már 9 éves volt több egészségügyi problémával, a leírtak szerint „nem volt tökéletes sem a hallása, sem a látása”. Azonban a vele való találkozástól mégsem zárkóztunk el, – bár bizonytalanok voltunk, de – szerettünk volna esélyt adni annak, aki talán egy picit esélytelenebb… a találkozó során pedig minden összeállt, nem volt több nyitott kérdés, tudtuk, hogy megtaláltuk a kiskutyánkat. Bradley minden születésnapját és az örökbefogadásának évfordulóit is megünnepeltünk. Szerettük és hálásak voltunk azért, hogy az életünk része lett. Az együtt töltött közel 6 év alatt természetesen rengeteg dolog történt, Bradley számtalan betegségen ment keresztül és mellette szép lassan (mint első gazdik) mi is megedződtünk. 2021 év végén azonban – egyik napról a másikra – teljesen lebénult. Ekkor hallottuk először azt állatorvostól, hogy felmerülhet, az is, hogy el kell altatni a kiskutyánkat. De Bradley-t idős kora ellenére nem ilyen fából faragták, minden lehetséges gyógymódot kipróbáltunk (akupunktúra, fizioterápia, stb) és 3 hónappal később ismét járt. Ő volt a mi kis Rambonk. Az egész családunk már csak így emlegette. Bár erős volt a szíve, de testileg innentől kezdve – minden igyekezetünk ellenére – folyamatosan gyengült. Egyre nehezebbé váltak számára a mindennapok, és mivel már jó pár évvel korábban epilepsziát is diagnosztizáltak nála, amit az utóbbi időben többször rohamok kísértek, egyre kevésbé volt már velünk fejben. Az állatorvos végül az altatást javasolta, hogy a kiskutyánk „megpihenhessen”. Bradley 2019. január 29-étől 2023. szeptember 1-jéig volt velünk. Az örökbefogadása életünk egyik legjobb döntése volt. Csoda kiskutya, a legjobb barát, aki mindig ott volt nekünk. Ezért nem lehetünk elég hálásak. Önzően azt kívánnánk bárcsak soha ne hagyott volna el minket, de helyette szívünk minden szeretetével örökké a legjobbat akarjuk Neki. Reméljük, hogy Bradley mostmár nyugodtan, minden fájdalomtól mentesen pihen az örökkévalóságban. Sosem fogjuk elfelejteni Őt, minden egyes nap rettenetesen hiányzik. Túl nagy lett a csend az örökös kis dünnyögése és a körmei kopogása nélkül. Köszönjük az Alapítványnak, hogy örökbe adták nekünk Bradley-t és mindent, amit érte tettek.
