Tomi – R.I.P.
Hétfőn este 10-kor csengett a telefon, nagy meglepetésemre, az OMSZ egyik munkatársa keresett, hogy most szállítanak el egy beteget hosszabb és komplikáltabb kezelésre (nem először) és egy westie maradt hátra a háznál. A szomszédoknak most már nem áll módjában hosszabb ideig gondozni őt és sajnos a gazda, amikor otthon van sem mindig képes erre. A családnak sem állt módjában megtartani a kutyust, így a WRH gondozásába adták. Tomi egy barátságos, 6 éves, ivaros (egy ideig) kan kutyus, rendszeresen oltott, chipezett is. Jelenleg ideglenes befogadónál van elhelyezve, rehabilitációját megkezdtük.
Tomi 2013.03.09-én este visszaköltözött eredeti gazdájához. A néni kikerült a kórházból és ragaszkodott Tomihoz. Megbeszéltük vele, hogy amennyiben újra beteg lesz szól és a WRH elvállaja ismét Tomi felügyeletét.
2019.06.01.
Tomi mizériája évekkel később folytatódik… Gazdája, aki a gondját már nem igazán tudta viselni, kórházba került, így Tomi a szomszédok segítségével kimenekült az üres házóból. Ők értesítettek minket, hogy segítsünk rajta. Sajnos a vese paraméterei nem megfelelőek, így speciális tápra van szüksége. Eléggé leharcolt állapotban van, nem aktív, látszik, hogy nem megfelelően volt ellátva. Elhanyagolt állapotban, nagy szőrrel, kaki csimbókokkal és óriási karmokkal került hozzánk.
2019.10.07.
Sziasztok! A nevem Wrh Tomi, 12 éves vagyok! Eléggé zaklatott életem volt! Már voltam a WRH gondozásában mert a gazdim, beteg lett (2013-ban). Most sajnos egyedül maradtam. Habár a gazdim nem volt tökéletes és az állapotomat hagyta leromlani, a Wrh segít újra tündökölni. Rosszul látok és csak a nagyon hangos zajokat hallom. Nagyon rosszul éreztem magam lelkileg. Nem akartam enni se. Egy napon elhoztak Idiékhez! Lett két iditesóm! Elkezdtem enni. Ez már nagy dolog volt. De még mindig nagyon szomorú voltam. Idiék simogatta, sokat törődtek velem. Lassan megszoktam hogy itt vagyok, fenn aludhatok az ülőgarnitúrán ha van kedvem, mivel testileg is gyenge voltam így ők tettek fel, ha kellett naponta többször is. Volt egy kisebb szemműtétem és két hétre búrát kapram, ami miatt kicsit megint depis lettem. A búra lekerült végre, és én napról napra jobbkedvű vagyok. Már játszom idi anyuval és néha csóválom a farkam. Megerősödtem így már segítség nélkül ugrom fel az ágyra! Szeretek napozni a kertben. Szépen sétálok pórázon. Idiék törődése, szeretete és türelme segít hogy újra boldog legyek! Na jó a szemcseppekért nem rajongok, de hagyom mert idianyu mindig nagyon megdicsér és simogat.
2020.03.15.
Helló! Tomi vagyok, 11 éves ivartalan Westie pasi. Családom lemondott rólam így kerültem a wrh gondozásába, nagyon rossz fizikai és annál is rosszabb lelkiállapotban. Sajnos a hallásom, és a látásom hagy némi kivetnivalót, de ennek ellenére megszokott helyen elég jól tájékozódom. Szememet naponta csepegtetni és kenni kell. A nem tökéletes veseműködésem miatt speciális tápot kapok, de csak beáztatva, mert sok fogamat ki kellett húzni. Szobatiszta vagyok és igazi kanapé kutyus. Szépen sétálok pórázon, de a hosszú sétákat már nem igénylem. Ha meleg, párás a levegő hamar kifáradok. De nekem is szükségem van arra hogy szaglászhassak, sétáljak. Más kutyusok mellett jól elvagyok, bár nem játszom velük. Ha simogatást szeretnék, odaállok eléd, ha hazajössz, akkor örülök neked. Nincsenek nagy igényeim, csak egy meleg otthon, egy pici kert, ahol napozhatok, egy párna a kanapén.
2020.08.12.
Folytatnunk kell a rossz hírek sorát, ami erre az évre sajnos igencsak kijutott.
Tomi már egyszer volt a gondozásunkba, de akkor vissza mehetett a gazdijához.
Ismételt problémák miatt újra nálunk kötött ki, de kora, és rossz állapota miatt nem tudtunk neki új gazdit keresni, így hátralevő életére egy igazi nagy családot kapott, amit úgy hívnak: Westie Rescure Hungary Engedjétek meg, hogy az ideiglenes gazdijai búcsúzzanak tőle. Drága Tomika!
Mikor hozzánk kerültél idibe nem gondoltuk volna, hogy ennyi időt fogunk együtt tölteni. Egy boldogtalan, beteg, életunt kutya voltál, teljesen bezárkózva a saját világodba. Sok hét eltelt mire megnyíltál és mi megértettük sajátos kommunikációdat. Azóta eltelt 14 boldog hónap veled. Élvezted az idi tesók társaságát, a kutyi és ember barátok szeretetét, kertet, a finom falatokat, a sok simit, a kanapét, és néha még a farkadat is megcsóváltad. Valaha egy hatalmas, büszke Westie lehettél, mára elfáradt, megöregedett a tested, de a tartásod még mindig méltóságteljes maradt. Már nem az idink voltál,hanem a családunk része. A mi “hófehér jeges macink”. Sok közös élményünk volt ami holnaptól örök emlék marad, mert eljött a nap, hogy elengedjünk egy boldogabb helyre, ahol újra látod a világ szépségét, hallod a többiek csaholását, és újra érzed a mező illatát.
Légy boldog odaát Bársonymackó!
Nagyon fogsz nekünk hiányozni.
Icus, Gyuri, Lucky, Nina
