George – R.I.P.
George egy nyolc éves kis örökmozgó, foglalkozást igénylő, és ennek hangot is adó uraság.
Sajnos mint már idén több sorstársa Ő is árva maradt, így a mi gondozásunkba került.
Mivel az orvosi vizsgálatok semmi különösebb problémát nem tártak fel nála, így már át is esett az ivartalanításon.
2021.05.02.
Helló, remélem emlékeztek rám!Aki nem, annak elmondom, hogy George vagyok, akit a gazdijai; itt hagytak, mert sajnos nekik a felhők közé kellett költözniük. Azt mondták, hogy egészséges, örökmozgó, de igen neveletlen kutyus vagyok!Egy fenét!Mit sem értenek ezek hozzá, hogy kell viselkedni!Na de mindegy is… Szóval mivel kicsattanok az egészségtől, gyorsan meg is szabadítottak az ékköveimtől, biztos nekik már nem működik, azért kellett az enyém. Ez még mind semmi, de találtak nekem egy új családot, akik újra szerettek, viszont már megint meg akarták mondani, mit csinálhatok, és mit nem, és valami papírt is akartak rólam írni. Na azt már nem, úgyhogy ettem gyorsan egy kis macskakakit, hogy érezzék a törődést. Elsőre ez jó ötletnek is tűnt, mert rettentő mérgesek lettek tőle, viszonyt iszonyatosan elkezdett fájni a pocim, és ez már nem volt annyira vicces. Vittek is a doktornénihez, aki csomót vizsgálgatott, vért is vett, és azt mondta, hogy a bolhazsákoktól elkaptam valami Giardia fertőzést. 
Hát ezek a mihaszna macskák is jól kibabráltak velem! Sok-sok gyógyszert kellett szednem, és elég sokáig ment a hasam, és fájt még a pocim.De jelentem most már jól vagyok, és időközben rádöbbentem, hogy nem is olyan rossz szót fogadni, hiszen mindig nekem akarnak jót, így beadtam a derekamat, és hagytam hagy írják meg azt a szerződést, végülis nem is olyan rossz jó kutyának lenni. 
,
