Kinga 2 – gazdis
Kinga eddigi 6 évét, nem a gazdi szemefényeként töltötte… A csapat legrosszabb állapotban lévő tagja, aggódunk is érte
Színe mint a föld, szőre féltenyérnyi táblákban lapozgatható, raszta, gubanc, tele minden dzsuvával. Bőre is csúnya, már amennyit így láttunk belőle. Azt gondoljuk, az Ő számára a teljes kozmetika is maga lesz a megváltás. Füle szörnyen koszosnak tűnt, de már az elsődleges szőrtelenítés és tisztítás is jelentős javulást eredményezett. Ő sem szívférges és az ultrahang sem mutatott aggasztó eltérést. Talán nem látszik, de elkeserítően sovány. Csupán 4,8 kg. Aggódva várjuk laborértékeit és reménykedünk, hogy nincs komoly baja. Lelke is romokban, végtelen szomorúság árad belőle.
Számára tényleg különleges dolog lenne, ha elköltözhetne egy olyan befogadóhoz, aki beengedi a lakásába, békében, biztonságban pihenhetne egy saját, puha fekhelyen, kapna minőségi élelmet, amit nem eszik el előle más.
2024.11.11-
Amikor Kinga anno megérkezett hozzánk, egy fizikálisan borzasztó állapotú, lelkileg pedig teljesen összetört kislánnyal találkoztunk. Még 5 kg sem volt, szeméből mélységes fájdalom áradt. Tudtuk, hogy gyorsan családba kell helyeznünk, hogy elindulhasson egy olyan élet, ami teljesen ismeretlen számára. És ekkor történt meg a csoda, kaptunk egy levelet, hogy kifejezetten Vele szeretnének megismerkedni.
Zsuzsa és Árpi nem riadtak meg a feladattól, magukhoz vették Kingát: „Januárban elaludt a 16 éves bichonunk. Akkor – a fájdalom miatt – elhatároztuk, hogy a 6 éves Lencsi mellé nem szeretnénk másik kutyát a családba. Ez egészen addig tartott, amíg meg nem láttam WRH Kinga (mi Borcsának hívjuk) szemét a mentésekor készült képen. Azonnal billentyűzetet ragadtam és bemutatkozó levelet írtam. Szerencsére hamar találkozhattunk a panzióban, ahol úgy tűnt, nem annyira szereti az emberi érintést, nagyon félt mindentől és mindenkitől. Ez mostanra annyiban változott, hogy matrica lett, nélküle 1 lépést sem lehet tenni. Nagyon cuki, életteli kutyussá alakult, Ő is 6 éves és még a füle is olyan csálé, mint Lencsié. Jelenleg a feladatunk az egészséges távolság kialakítása, amihez az önbizalom növekedése elengedhetetlen. Ebben is jó úton haladunk. Nagyon köszönjük Őt nektek, boldogok vagyunk, hogy családunk része lehet !” Mi pedig az ivartalanítást követően boldogan írtuk meg a végleges szerződést. Sok örömöt kívánunk Nektek a 2 kutyussal
