Ugrás a tartalomra
A fajtamentés telefonszámán kérünk, ne jelentkezz gazdinak
📰
Állatorvosi sarok

Bőr- és szívférgesség

2014.02.16. Hatvani Viktória

Napjainkban a köztudatban egyre felkapottabb téma a bőr-, valamint a szívférgesség. Az állatorvosi gyakorlatban sajnos már régóta nem ismeretlen ez a témakör, azonban Magyarországon eddig szerencsésnek mondhattuk magunkat, amiért nem kellett részletesen foglalkoznunk a problémával. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján azonban kimondható, hogy mindkét betegség jelen van hazánkban, ezért itt az ideje, hogy a gazdik egy átfogó képek kapjanak ezek veszélyeiről, és felhívjuk a figyelmet a védekezés lehetőségeire és fontosságára.

Mindkét baj okozója a fonálférgek törzsébe tartozó, egymással igen szoros rokonságban lévő féregfaj. A bőrférgesség (okozója a Dirofilaria repens) főleg a mediterrán területeken jellemző betegség. Jelen van Közép- és Kelet Európában, Afrikában és Dél-Ázsiában. A betegség terjedése fertőzött szúnyogok által lehetséges, vagyis ha a szúnyog egy fertőzött állatból vért szív egy másik állatra kerülve újabb vérszívással fertőzheti azt. A szúnyog a féreg lárvaalakjait juttatja a bőr alá, ahol azok tovább fejlődve (hónapok alatt) felnőtt férgekké válnak. A férgek a bőr alatt vándorolhatnak, ahol duzzanatok, tályogok alakulhatnak ki emiatt. A felnőtt nőstény egyedek a vérkeringésbe ürítik a lárvaalakokat, lehetőséget adva a vér által más állatok fertőzésére. A fertőzöttség gyakran tünetmentes, de előfordulhat vakaródzás, szőrhullás, korpázás, ekcéma és bőrgyulladás az adott területen. A kezelés része, hogy a férgeket a bőr alól sebészileg eltávolítjuk.

A szívférgesség ( Dirofilaria immitis) szintén a mediterrán országok és elsősorban az USA, Ausztrália, valamint  Japán területein fordult elő. 2008-ig Magyarországon csak olyan kutyákban sikerült diagnosztizálni, amelyek külföldön jártak és ott fertőződtek meg. 2009-ben írták le az első olyan fertőzött esetet hazánkban, amikor az állat bizonyítottan nem hagyta el az országot. A fertőződés menete a bőrférgességgel megegyező, azonban a bőr alatti fejlődés után (a teljes felnőtté való alakulás félidejében) a férgek a vérkeringésbe vándorolnak, és itt fejezik be az átalakulásukat és válnak ivaréretté. A kifejlett férgek főleg a jobb szívfélben, a hátulsó üres vénában, valamint a tüdőartériában lelhetőek fel. A szívben és a nagy erekben lévő, akár 12-30cm hosszúságú férgek komoly problémákat okozhatnak a szervezetnek. A tünetek között szerepel a gyengeség, fáradékonyság, étvágytalanság, nehezített légzés, köhögés, orrvérzés, vérszegénység, vizenyő, hasvízkór. A betegség sajnos hirtelen elhullással is járhat. A gyógykezelés stádiumtól függően lehetséges, azonban fontos megemlíteni, hogy minden esetben rizikós, hosszadalmas és drága. A cél mindenképpen a megelőzés lenne.

   Mindkét esetben a betegség megelőzésre több választási lehetőség is van, illetve elsősorban ezek kombinációja javasolt. Legfontosabb a szúnyogok elleni védekezés, amelyet biztosíthatunk ún. spot on készítmények formájában. Havonta egy cseppentéssel kialakíthatjuk a védelmet, ezáltal csökkentve a fertőződés esélyét. A másik lehetőségük a vérben keringő lárvaalakok elpusztítása (megakadályozva ezzel a felnőtté alakulásukat), amelyet vagy szintén egy spot on formában biztosíthatunk (moxidectin, selamectin hatóanyagú cseppel) vagy egy havonta ismételendő tablettás kezeléssel (milbemicin hatóanyagú féreghajtó tabletta).

   Fontos megemlíteni, hogy nem csak a kutyák veszélyeztetettek, hanem a macska és az ember is (szúnyogcsípéssel). Az emberek fertőződése következtében nem ugyanazok a megbetegedések jönnek létre. A bőrférgek esetében a szúnyog által bőr alá oltott féreg kifejlődik ugyan, de nem ürít lárvákat a vérbe (vagyis az ember nem tud tovább fertőzni). Helyileg a bőr alatti kötőszövetben borsónyi-mogyorónyi daganatszerű képletek alakulhatnak ki, vagy a szembe jutva annak elváltozásait okozhatják. A szívférgesség emberben elsősorban a tüdőben gócok kialakulásához vezet, ami tünetek alapján könnyen összetéveszthető a tüdődaganattal.

  A felelős gazdik a megelőzéssel nem csak a saját állataik (és önmaguk) védelméről gondoskodnak, de közös erővel megakadályozhatják a betegségek nagymértékű elterjedését hazánkban.

Dr. Laczkó Tímea / SzívféregMánia

Nagyon hasznos és vicces videó, nézzétek meg!

https://www.youtube.com/watch?v=yfzN258Cfcw

Szeretnél te is segíteni a Westie-knek? Támogasd munkánkat, vagy jelentkezz ideiglenes befogadónak! Minden segítség számít.

Hasonló történetek

Összes hír
Állatorvosi sarok
2025.12.02.

Microchip

Mi is a chip? Egy olyan apró eszköz, amit az állatorvos kis beavatkozás során elhelyez az állat bőre alatt. A chip egyedi jelet tartalmaz, amelyet külön regisztráltatni kell – sose feledkezzünk meg a regisztráltatásról! -, és ettől kezdve mintegy a kutyánk “személyi igazolványa”. A rizsszem nagyságú bőrbarát üvegkapszula egy pici antennát és egy chipet foglal…

Állatorvosi sarok
2016.02.08.

Felfázás

Tudtad-e hogy ezeken a nyirkos reggeleken és télen a kutyák ugyanúgy felfázhatnak, mint mi emberek? Felfázására lehet gondolni, ha a kutyánk szobatisztaságával hirtelen gond lett és nem bírja ki a megszokott séta időpontjáig, bepisil akár többször is? Ekkor a vizelet sárgább a szaga is megváltozik, fanyarabb, szúrósabb lesz. Több vizet iszik állatkánk a megszokottnál, esetleg…

Állatorvosi sarok
2015.10.08.

VESZÉLYES KULLANCSOK

Tudtad, hogy mennyire veszélyesek a kullancsok? A kullancsok pókszabású külső élősködők, melyeknek kártétele kettős: egyrészt vért szívnak, ám az igazi veszély az, hogy eközben különböző vírusokat, baktériumokat, egysejtűeket oltanak be az állatokba és az emberbe is. Ezek a kórokozók a kullancsok garatgyűrűjében, ill. bélrendszerében találhatók. Általánosságban elmondható, hogy egy kórokozó gazdaállatba juttatásához min. 24 óra…

Nyárköszöntő Westies séta
Kiemelt üzenet

Nyárköszöntő Westies séta

Nyárköszöntő Westies séta

Megnézem →