A kutyatartók jogszabályban rögzített kötelezettségei

Tapasztalataink alapján sajnálatos módon az állattartók nagy része nincs tisztában azzal, hogy vannak bizonyos kötelezettségeik, amelyek jogszabályban rögzítettek. Ezek elmulasztása, esetleg szándékos be nem tartása esetén az állat tulajdonosa bírsággal sújtható. Ebben a cikkben a fontosabb előírásokat foglaljuk össze.

  Az első és talán legfontosabb ilyen kötelezettség, ami a kutyatulajdonosokat érinti, az a veszettség elleni védőoltás beadatásával kapcsolatos. A jelenleg hatályos rendelet szerint (164/ 2008. FVM rendelet) az ebek veszettség elleni védőoltásának beadatása továbbra is a kutya tartójának kötelessége. Az állattartó köteles minden három hónapos életkort elért ebet 30 napon belül veszettség ellen saját költségén magán-állatorvossal beoltatni, az oltást az első oltást követően 6 hónapon belül megismételtetni, majd ezt követően a kutyát évenként veszettség ellen beoltatni. Fontos megemlíteni, hogy a régebben oltás mellé adott nyakörvre akasztható biléta nem alkalmas az érvényes veszettség elleni védőoltás igazolására. Jelenleg a veszettségi oltási matrica mellé ragasztott, a NÉBIH (Nemzeti Élelmiszerlánc Biztonsági Hivatal) által kiadott, sorszámozott, hologramos matrica teszi érvényessé a veszettség elleni oltást. 2010. január 1.-től az ebeknek egy új, a Magyar Állatorvosi Kamara által kiadott, pontosan meghatározott tartalmú oltási könyvvel kell rendelkezniük (vagy egységes európai állatútlevéllel), amely szintén sorszámozott.  A régi oltási könyveket kötelezően le kell cserélni. Nagyon fontos dolog, hogy az oltási könyvre a tulajdonosok nagyon figyeljenek, hiszen ez az állat „személyi igazolványa”, elvesztését be kell jelenteni az állatorvosnál, és pótolni kell azokat. A rendelet szerint: „Az állattartó köteles az oltási könyvet megőrizni, azt a veszettség elleni védőoltás beadatását ellenőrző állat-egészségügyi hatóság felszólítására bemutatni, illetve tulajdonátruházás esetén az új tulajdonosnak átadni, továbbá biztosítani, hogy az oltási könyvet a közterületen az ebre felügyelő személy magánál tartsa az oltás érvényességének bizonyítása céljából.„

  A másik igen fontos dolog az állatok egyedi megjelölésével, a mikrochip-el kapcsolatos. 2013. január 1.-től kötelező minden 4 hónaposnál idősebb ebnek egyedi azonosítóval rendelkeznie (41/2010. Korm. Rendelet). A mikrochip egy rizsszem nagyságú szövetbarát üvegkapszula, ami egy 15 számjegyből álló kódot tárol és a beültetés helyén, a bőr alatt megtapad. Ez a számkód bekerül egy központi nyilvántartó rendszerbe (petvetdata rendszer) az állattulajdonos adataival együtt. Ha eltűnne a kutya, ennek alapján a megfelelő leolvasó eszköz segítségével beazonosítható az adott állat. Fontos, hogy a rendszerben mindig egy olyan telefonszám szerepeljen, amelyen elérhető a gazdi. Adatváltozás esetén minden esetben értesíteni kell az állatorvost, aki a rendszerben módosítani tudja az adatokat. Az elveszett kutyát is érdemes bejelenteni, hiszen a rendszerben azt is jelezni lehet, hogy a gazdi keresi a kutyusát vagy jutalmat fizet a megtalálónak.

Az állatorvos a mikrochip meglétét bármikor ellenőrizheti, illetve köteles is ellenőrizni. A mikrochip-el nem jelölt kutya veszettség elleni védőoltásban nem részesülhet (sőt hivatalosan semmilyen állatorvosi ellátásban sem, kivétel az életmentés esete).

Azt kevesen tudják, hogy ugyanez a rendelet (41/2010 Korm. R.) azt is kimondja, hogy „ebet forgalmazni, ill. tulajdonjogát forgalmazásnak nem minősülő más módon átruházni kizárólag az állatot azonosító elektronikus transzponderrel történő megjelölése után lehet.” Vagyis ez azt jelenti, hogy a kölyökkutyáknak már az eladás napján rendelkeznie kell(ene) mikrochip-el, függetlenül attól, hogy még nem érte el a 4 hónapos kort. A kölykökön kívül ugyanez vonatkozik minden egyéb esetre, amikor a gazdi személye megváltozik.

Végül, a törvényi szabályozás alapjaként mindenképpen kiemelendő az 1998-ban hozott állatvédelmi törvény (1998. évi XXVIII. Törvény az állatok védelméről és kíméletéről), ami egy kerettörvényként az állattartás, és az állatokkal való bánásmód alapjait tartalmazza, az állattartó kötelezettségeit határozza meg. Megfogalmazza az állatkínzás és a veszélyes állat fogalmát, amely napjaikban is igen felkapott és vitákra okot adó témakör.

A törvény ismerete minden ember számára nélkülözhetetlen, hiszen „az állatok érezni, szenvedni és örülni képes élőlények, tiszteletben tartásuk, jó közérzetük biztosítása minden ember erkölcsi kötelessége. „ /1998. évi tv./

Dr. Laczkó Tímea