A west highland white terrier az egyik legközismertebben allergiára hajlamos fajta. Ezen a tényen sajnos változtatni nem tudunk, de odafigyeléssel egy minőségi kutyaéletet teremthetünk a kedvencünknek. Szinte minden westie gazdi küzd kutyusánál vagy küzdeni fog (idősebb korban) valamiféle allergiás tünettel, mint vakarózás, szőrhullás, szőrkopás, a hason befeketedő bőr, krónikus allergiás fülgyulladás. Ezek a problémák mind az allergiára vezethetőek vissza.
Mi is az allergia?
Az allergia az immunrendszer egy túlzott reakciója olyan anyagokra, melyek normális körülmények között semmilyen választ nem váltanak ki a szervezet részéről. Az ilyen anyagokat allergéneknek nevezzük, ilyenek például a pollen, az atka, penészspórák, élelmiszerek, gyógyszerek, vegyszerek, nehézfémek és még nagyon sok minden.
Az allergiának többféle „típusát” különböztetjük meg. Lehet szó ételallergiáról, amikor az állat az étel valamely alkotójára allergiás. Beszélhetünk külső allergének által kiváltott allergiáról, ide tartoznak a pollenek, atkák (lisztatka, korhadékatka, házi poratka), bolhák. Végül pedig érdemes még megemlíteni a gyógyszerallergiát és az ún. kontakt allergiát, amikor a bőrrel érintkezésbe lépő kémiai anyag (spot on, sampon) vált ki egy túlérzékenységi reakciót.
Ételallergia
A közhiedelemmel ellentétben nem csak a csirkehús válthatja ki ezt az allergia-típust. Sokszor hallja az állatorvos, hogy „pedig nem is kap csirkét, mégis vakarózik”. Tény, hogy kutatások szerint a baromfihús és a baromfi eredetű fehérje (tojás) az egyik leggyakoribb allergiás tüneteket kiváltó élelem, azonban más egyéb ételféleség is allergiás reakciót okozhat kedvencünk esetében. Az ok kiderítésére többféle lehetőségünk van. A legegyszerűbb (bár sajnos költséges) mód az allergiateszt végzése, ami egy egyszerű vérvétellel jár és 2-3 napon belül megérkezik az eredmény. Laboronként változhat az allergének száma, de általában 20-30 allergént vizsgálnak. Az eredményben a gazdi egy konkrét listát kap, hogy mire és milyen mértékben allergiás az állat (pl.: sertéshús: ++, közepesen pozitív). Értelemszerűen a kutya további táplálékát ennek fényében kell összeállítani, ami lehet egy hypoallergén táp vagy akár főtt vagy nyers étel is (mindkét esetben fontos az állatorvosi konzultáció a megfelelő választás és az arányok miatt). A legfontosabb pontja a diétás táplálásnak az, hogy a kutya semmi más egyéb ételt nem kaphat (monodiéta), vagyis tilos a jutalomfalat, a kutyakeksz és minden egyéb étel (még elvileg gyümölcs vagy zöldség is). A kutya közvetlen és távolabbi környezetében élőket is tájékoztatni kell, hogy szigorúan tilos bármivel etetni. Legalább ugyanolyan fontos itt azt is megemlíteni, hogy a kutatások szerint 3 hét és 3 hónap közötti időszak szükséges, hogy a már szervezetben jelen lévő allergének kiürüljenek onnan. Tehát abban az esetben is folytatni kell a diétát, ha 2 hét elteltével is ugyanolyan intenzitással vakarózik a kedvencünk. A kitartás itt is meghozza majd a gyümölcsét. Az egyes állatorvosok véleménye eltérő lehet az allergiateszt megbízhatóságával kapcsolatban, aminek az az oka, hogy a kifejezetten bőrgyógyászattal foglalkozó elmék sem jutnak egyöntetű álláspontra ezen a téren.
Az ok kiderítésére létezik még az ún. kizárásos diéta, vagyis egy adott időszak alatt (4-6 hét) csak azzal az egyféle étellel (ételkombinációval) tápláljuk kedvencünket (pl. marhahús+rizs). Egy hónap elteltével kiegészíthetjük a táplálékot még egy összetevővel (pl. tojás). Ha a vakarózás nem tér vissza, akkor nagy valószínűséggel az adott dologra nem allergiás. Újabb hónap múlva ismét bővíthetjük a listát, azonban ha egy adott ételféleség után megjelennek a tünetek, akkor mindenképpen kerülni kell annak az ételnek az adását. Ugyanez a kizárásos diéta táppal is kivitelezhető, vagyis minimum egy hónapon keresztül csak az adott tápot adjuk és semmi egyebet, ezután tápot váltunk – amelyik tápváltás utáni hetekben ismét vakarózni kezd kedvencünk, biztosak lehetünk benne, hogy az adott táp tartalmaz allergizáló összetevőt.
Külső allergének
Ebben az esetben elég nehéz dolga van a kutyának, gazdinak és állatorvosnak egyaránt. Míg az étel esetében, ha kerüljük az allergiás tüneteket kiváltó anyagokat, akkor jó eséllyel orvosolhatóak a tünetek, addig ebben az esetben nem lehet teljes mértékben kivédeni a probléma forrását. A pollenallergia (akárcsak ember esetében) nagyon gyakori a kutyáknál. Erre akkor van gyanú, ha mindig csak az évnek adott szakában (pl. augusztus környékén) vakarózik az állat. Többféle megoldás létezik a dologra. Az egyik, hogy az évnek ezen időszakában a tüneteket elnyomó, hosszabb-rövidebb hatású szteroid injekciót kap az állat. Jó esetben egy vagy két injekcióval átvészelhető a kritikus időszak. A másik megoldás az antihisztamin tabletták adása, bőrtápláló vitaminok és speciális, allergiás állatoknak készült samponok alkalmazása, valamint a kalcium-kiegészítés lehet. Fontos azonban, hogy az antihisztamint a kritikus időszak előtt kb. 1 hónappal kezdje el szedni az állat. Sajnos nem minden esetben hatásos a terápia, de enyhébb esetekben jó eredményeket lehet elérni. A harmadik (bár költséges) megoldás egy allergiateszt végzése, majd ez alapján egy érzéketlenítő oldat (ún. hyposzenzibiliáló) készíttetése, amelyet adott időközönként beadva az állat tünetmentessé tehető.
A külső allergének közé soroljuk a különféle atkák kiváltotta allergiás tüneteket is, ezek között a leggyakoribb a házi poratka. Ez az atka a lakás textil anyagaiban (szőnyeg, függöny, különféle szövetek) bújik meg. Amennyiben a teszt során kiderül az erre való érzékenység, akkor a lakásban minimalizálni kell ezeket a textilféleségeket, fontos a gyakori szellőztetés, mosás, felmosás és takarítás. A kutya fekhelyére is nagy gondot kell fordítani, hiszen ezekben igen nagy mennyiségű atka lehet jelen. Már több helyen lehet kapni különféle hypoallergén fekhelyeket kutyák számára.
Végül meg kell említeni a kontakt allergiát, amikor valamilyen bőrrel közvetlen érintkező kémiai anyag ( pl. spot on) okoz hirtelen kipirulást, csillapíthatatlan vakarózást. Fontos, hogy az adott anyagot minél hamarabb bő, langyos vízzel mossuk le, majd forduljunk állatorvoshoz.
Sajnos egyes állatoknál a különféle védőoltások vagy antibiotikumok is okozhatnak allergiás reakciót (anaphylaxia). Ilyenkor általában az állatok nyugtalanok, a fej és a szem környékének duzzanata látható, esetleg csalánkiütések jelennek meg rajtuk testszerte. Vízben feloldott kalciumos pezsgőtabletta itatása mérsékelheti a tüneteket, de mihamarabb keressük fel az állatorvost.
Az allergia egy bonyolult és komplex témakör, hiszen általában az arra hajlamos állatoknál nem csak egyféle allergiával állunk szemben (pl. egyszerre pollen és ételallergia is előfordul), és sokszor nem könnyű pontosan meghatározni az okát sem. Fontos kiemelni, hogy az allergia nem gyógyítható betegség, hanem megfelelő és folyamatos odafigyeléssel és kezeléssel tünetmentessé tehető. Függ az állat immunállapotától is, hiszen bizonyos betegségek, illetve műtéti beavatkozások után „fellángolnak” az allergiás tünetek és ismét intenzívebb kezelésre szorulhatnak.
Dr. Laczkó Tímea
