Golyó – gazdis
Golyó egy tíz éves ivaros kan kutyus, akit leadtak egy menhelyre. Köszönjük Kerner Katalinnak, hogy vigyázott rá, és Tóth Ildikónak a fuvart. Kedves embercentrikus kutyus, fülei az elhanyagoltságtól csúnyák, szívféreg tesztje negatív. Azonnal ideiglenes befogadókhoz költözött, akiket rögtön el is varázsolt.
2020.03.25.
Sziasztok, Golyó vagyok, 10 és fél éves, bár mindenki azt hiszi, hogy még kölyök vagyok és úgy is érzem magam. Január elején adtak le menhelyre, de szerencsére csak egy éjszakát töltöttem ott, másnap már mentem az idiszülőkhöz, akik már aznap el is döntötték, hogy nincs mese, maradok örökre. Egészségügyileg minden rendben van velem, már csak néhány öreg fogam kihúzása maradt hátra, de minden oltást megkaptam és az ivartalanításomat is elvégezték. Azóta nagyon rendes vagyok a többi kutyával is a környéken és a családban, nem érzem úgy, hogy mindenkit le kell uralnom. Szinte sose vagyok egyedül, mert az egyik „szülőm” itthonról dolgozik, a másik „szülőm” pedig mindenhová magával visz, ha tud, így az egész napos popósimi meg van oldva – igen, az a kedvencem, még dorombolok és riszálom is, ha vakargatják a popolómat. A gazdik imádják mikor vicces és furi dolgokat csinálok, mint például, hogy reggeli köszöntésként felhúzom a szám egyik felét és izgatottan, lihegve nyújtózkodok fel rájuk, vagy hogy néha alvás után nagyon mérges fejet vágok. Szerencsére mindent hamar megtanultam, tudom hol a helyem, ülök, maradok, jövök ha hívnak és tudom, hogy csak akkor szabad elkezdeni enni, ha megengedik. Néha egy labdából szoktam kigurítani a finom falatokat, ez a kedvenc játékom. Imádom, ha hozzám érnek, simogatnak, dögönyöznek, ezért még a kozmetikust és a dokinénit is szó nélkül elviselem. A gazdik szerint egy igazi kisangyal vagyok. A sétákon még van mit javítani, mert mindig lent van az orrom, hátha néhány elhagyott falatra bukkanok, valamint a más kutyákkal való játékot sem igazán ismerem, ezért hamarosan ellátogatunk a kutyasuliba. Na megyek is, követelem a napi simi adagomat a kanapén. Puszi, pacsi Golyó
2020.03.31.
Ahogy ígértük, úgy is lett!Vasárnap megkötetett a szerződés, Golyó ismét gazdis kutyus, és reméljük sokkal boldogabb mint eddig volt, és mostmár élete végéig gondját fogják viselni.Sok boldogságot nekik! 
2022.11.08.
Mekkora változás történt a kis életében! 10 évesen, egy nap a menhelyen találta magát
…most pedig nézzétek micsoda öregkora van
: „Közel 3 éve van velünk Golyó uraság, de mintha csak tegnap lett volna, hogy boldogan megjelölt mindent a lakásban az első napján. Sok minden megváltozott azóta, és mi minden nappal egyre jobban szeretjük őt! Az öregséggel együtt járnak a gondok is persze, de mi ebbe a tutyimutyi, lassan ballagó matricakutyába szerettünk bele. Golyóról már az első évben kiderült, hogy van egy kis szívbetegsége, de szerencsére gyógyszeres kezeléssel azóta szinten tartjuk az állapotát és próbáljuk kímélni a megerőltető helyzetektől. Már szinte sehall-selát, nagyon kell vigyázni, hogy ne menjen neki mindennek séta közben és persze a szokásos westie életérzés is benne van, mindent meg akar enni amit a földön talál, a szeméttől kezdve a botokon át egészen a kavicsokig, mit ne mondjak nem túl válogatós 
Otthon követ minket mindenhova, és persze rosszalkodik is rendesen, van benne még a fiatalos csínytevésből bőven! Már az első évben hozzánk került Toto is a családunkból és azóta elválaszthatatlanok, de valahogy a szerepek kicsit máshogy alakultak közöttük, mint azt gondoltuk. Golymóca mindenben követi Totot, úgy figyeli és tanul tőle, mintha Toto lenne a nagytesó és néha egy kiságyban bújnak össze, annyira imádnivalóan szeretik egymást. Golyó a sétákon és az evésen kívül már nagyrészt csak alszik, sosem volt játékos, de imádja a labdából kiügyeskedni a falatokat, amivel próbáljuk kicsit az agyát is szinten tartani. Az idei év rengeteg változást hozott a kis családunkba. Júliusban volt az esküvőnk, amin ők is részt vettek természetesen, majd az egzotikus Abu Dhabi-ba költöztünk és követtek minket ők is. Rengeteg új élményben van és lesz is még részük: tőlünk 10 percre van a tenger, amit imádnak, illetve lesznek majd kirándulások a sivatagban és a hegyekben is. A félelmeinkkel ellentétben szerencsére hamar akklimatizálódtak, kialakult a rutin, ismerkednek a környékbeli kutyákkal, és továbbra is boldog kiskutyák
A sivatagos egy kedvenc kép… szerintem életemben nem láttam ennyire boldognak
teljes nyugodtság, csak nezelődött”
