Tünde - gazdis

Tünde – gazdis

Már olvashattatok Tündiről, a kis keverékről, aki hatalmas lágyéksérvvel került hozzánk. A sérve egy újszülött gyerekfej nagyságával ért fel, konkrétan a földön húzta, szinte lépni nem tudott tőle, a teljes bélrendszer a testen kívül benne helyezkedett el. Ki tudja mióta lehetett ilyen állapotban, de Ő igy is megpróbált vidám maradni csóvált, szökdelt mikor csak rá néztünk. Egy csupaszív kutyus, nagyon emberközpontú. A röntgen során kiderült, hogy három légpuska lövedéket is rejt a kis teste. Egyik a bal mellső lábfejében, a másik a combartériától pár milliméterre, a harmadik a tüdőlebenybe állt meg. Minden túlzás nélkül kijelenthetjük, hogy nem egyszer húzott lapot 19-re. A műtét nem volt egyszerű, de Csilla doktornéni ezt is megoldotta, és a lövedékéket is eltávolította egy kalap alatt, ami egy nem mindennapi bravúrral ért fel. Szerencsére nem léptek fel műtét utáni komplikációk, ezért túl esett Tündi a varratszedésen és a szépítkezésen is. Még a héten egy kis korrekciós műtétre kerül sor, utána pedig várjuk rá a szupernél szuperebb bemutatkozó leveleket!

Lehet, hogy egy kép erről: kutya

2021.10.26.

Tündi babánk is nagyon gazdisodna már. Ha úgy érzed te lennél a megfelelő gazdi ennek a csodaszép kislánynak

2021.12.01.

Az ilyen pillanatokra várunk!Hogy jöjjön valaki, aki beleszeret a képei alapján és nem akar senki mást, csak Őt.Végre Tündiért is eljött az igazi és saját családot kapott?Már az első találkozásuk remekül sikerült, majd Barbi és Dani izgatottan várták saját otthonukban érkezését.Tündi a picilánnyal is kedvesen viselkedett, ami nem is csoda, hiszen Ő egy tüneményes kutya.És még egy cicatesót is kapott, akivel egyenlőre békésen szemlélik egymást.Nagyon boldog közös életet kívánunk Nektek! ❤

Lehet, hogy egy kép erről: 1 személy, gyermek, kutya és belső tér

2023.06.13.

Sziasztok, Rozi (WRH Tündi) vagyok, szeretnék nektek mesélni pár dolgot! Lassan 2 éve lesz, hogy beraktam a popóm a tutiba. Akkor kettő felnőtt kétlábúm, meg egy kicsi embergyerekem volt, azóta lett még egy embergyerekem. A két minivel (3 és 1 éves) imádjuk egymást, még azt is elviselem, ha túlzottan simogatnak. Bár a felnőtt kétlábúim szerint néha direkt megyek oda, hogy nyúzzanak, a sok simiért cserébe arcon szoktam nyalni őket. Ja, van egy macskám is. Az első pár napban kerültük egymást, de mára a legjobb haverom lett, sokat fogócskázunk, szoktunk együtt aludni, sőt, meg is fürdetjük egymást néha. Más kutyákkal nem keresem a kapcsolatot, séta közben kikerülöm őket, a legjobb taktikám az, hogy ha nem nézek rájuk, nincsenek is ott. Az embereim szerint lehet jót tenne nekem egy másik kutya itthon. Én ezen még gondolkodom. Eleinte sokat rosszalkodtam, na nem direkt, de fura volt a sok szabály. Séták előtt rendszeresen bepisiltem a póráz felrakása alatt, mert féltem, hogy kivisznek és többet nem jövök vissza. Nehéz elfelejteni az utcai éveket. De egyre biztosabb vagyok benne, hogy nem akarnak megválni tőlem, így már nagyon ritka a pisis baleset. A kaját is már nagyon okosan csak akkor veszem el, ha engedélyt adnak. Persze nem raknak le egyszerre sokat, mert az összeset felfalnám egyben. Néha a macskáét is megeszem, ha véletlenül elől hagyják. De ez nem az én hibám, minek hagyják ott? Szerencsére dokihoz nagyon ritkán megyünk, az összes értékem rendben van, a bőrférgességem is elmúlt a gyógyszereknek köszönhetően. Kozmetikába is járok, és persze nem könnyítem meg a kozmetikus néni dolgát, de legalább együtt fürdik velem. Most így hirtelen ennyi, mennem kell megnézni a macskámat, túl békésen alszik, ami nem állapot! Puszi, pacsi: Rozi