Pamela - gazdis

Pamela – gazdis

Őt is szaporításra használták, de talán annyival szerencsésebb, mint sok társa, hogy 2,5 évesen sikerült szabadulnia eddigi rabságából. Még riadt, bizonytalan, de napról-napra oldódik. Örömünkre Pami sem szívférges, viszont füleiben számtalan növedék látható és szűk a hallójárata. Erre elkezdjük speciális fülcseppel kezelni és meglátjuk mennyire húzódik vissza a duzzanat. A boglyas szőrzet alatt bőre sem valami szép, ezért átlagosnál jobb minőségű táppal kezdünk. Mivel elkezdett tüzelni, az ivartalanításával várnunk kell. Jelenleg a panzióban ismerkedik a szebb élettel, családba helyezésén dolgozunk.

2024.04.21.

A riadt, fiatal kutya két hetet töltött ideiglenes befogadójánál, ahol végtelen türelemmel és szeretettel fordultak felé. Gyorsan kinyílt és megmutatta milyen tündér valójában. Nem is csoda jelentkezője első látásra beleszeretett és természetesen azt is vállalta, hogy további fejlődését és gyógyulását már Ő fogja segíteni. Pamela is beköltözhetett jövendőbeli otthonába, a napokban pedig túlesett az ivartalanításon is. Kicsit nehezen viselte a műtét utáni első napokat, de ki emlékszik már erre ! Hiszen kikerültek a varratok és papíron is családtag lett. Brigitta így írta le nekünk, életük ezen időszakát: „A mi történetünk wrh-val 11 évvel ezelőtt indult, amikor örökbe fogadtuk wrh Bambi/ Suzyt. Nálunk Zsuzsi. Zsuzsi nagyon boldog éveket adott nekünk, de sajnos megöregedett és közel 15 évesen 2023 szeptemberében elindult nélkülünk a kutyaparadicsomba. Mondanom sem kell mekkora űrt hagyva maga után. Emiatt hoztunk egy családi döntést, ami az volt, hogy soha többé nem lesz másik kutyánk. A wrh oldalt nem hagytuk el, nézegetni maradtunk és sztorikat olvasni boldog westiek-ről, és gazdáikról. Kicsit mazochista felfogás tudom 🙂 de okos döntés volt, mert egy ilyen olvasgatás alkalmával megláttuk Pamelát. Kócosan, pimaszul, de mégis félénk tekintette. Hát soha ne mondd, hogy soha! Milyen bölcs mondás… első látásra szerelem lett. Vasárnap volt épp Mohácson voltunk a Busójáráson. Írni akartam azonnal. Ez a kutya vagy a miénk lesz vagy senkié. Amúgy ugyan ezt éreztem amikor Zsuzsit megláttam. De vasárnap nem illetlenség írni?! Félre az illemet! Írtam! Jött válasz!! Halleluja! Megszerveztük az első találkozót. Majd elolvadtam annyira cuki kutyus volt. Ici-pici és csupa kedvesség és báj. Mondták aludjunk rá egyet. Dehogy alszunk, volt az első gondolat persze aludtunk, átbeszélünk mindent a családdal és bővülünk! Bővültünk egy lelkes mindenre kiváncsi matricával. Igazi kis felfedező, házőrző, mindenhova követ, segít ha dolgozom, nélküle nem indulhat el a nap 🙂 a kertben strázsál, beszélget a szemben lakó puli babákkal, elbűvöl bárkit egy pillanat alatt tökéletesen tudja mit jelent a nem szó, ennek tükrében szót is fogad amíg egy sün, macska vagy rigó ki nem zökkenti, erre azért még később visszatérünk 🙂 imád sétálni, igazi kis vagány kutyus. Zsebi lett a neve Zsebibaba után, mert olyan pici ő is és tud akkorát is ugrani ha akar, és repül hogy előbb érjen a hálószobába az ágyba, mert ha már ott van csak nem teszik ki a szűrét igaz? 🙂 kis naív 🙂 Isten hozott nálunk Zsebi, hálás vagyok a sorsnak, hogy velünk vagy és így mostantól három gyerek mamája lehetek! ❤️💙❤️