Nelson – gazdis
2019.08.06.
Elérkezett az idő!A próbaidő jól sikerült a cuki kis Nelson is a boldog gazdis kutyusok táborába lépett.Nagyon sok boldogságot, és hosszú együtt töltött éveket kívánunk nekik.
2021.12.29.
Nelson december 29-én nagyon bágyadtan ébredt. A szokásos, apás hétvégi depressziónak tudtam be… De mikor még 11 órakor is érintetlen volt a reggelije, tudtam baj lehet. Elvittük sétálni, de egy rövid táv után már ölbe kellett venni. Hazaérve, nem tudott megállni a lábain. Irány a Doki. Ott készült ultrahang, vérvétel, első körben az összes Westiekre jellemző betegséget igyekeztek kizárni. Infúziót kapott. Infúzió után,minimálisat evett és ivott is. De lábra állni nem tudott,magától. Segítséggel igen. Másnap kontroll, készült röntgen. Ott gerinc spondylosis-t állapítottak meg. Tovább küldtek MRI-re. Másnap délutánra kaptunk időpontot, de addigra már segítséggel sem tudott lábra állni. Se nem evett, se nem ivott. Megérkeztünk egy mozdulatlan kutyával, elvitték, altatni, de kb 5 perc múlva hívtak, nem merik altatni, mert nem fog felébredni… Akkor a kezelőorvos javaslatára, egy 10 perces CT vizsgálatot végeztek el nála, bár azt is altatásban.de az rövidebb ideig tart mint az MRI. Leletekre várni kell. Kiküldték Bécsbe, 1-2 nap. Másnap reggel hívtak az eredménnyel, porckorong sérv és tüdő fibrozís gyanú…. de Nelson szinte percről percre rosszabbul volt. Folyamatos kapcsolat az orvosokkal. Úgy döntöttünk azonnal műtét. Este bevittük és ott hagytuk,hogy másnap délben műtik. Reggel 9 óra, hív az Orvos, tudtam nem jó jel. Abba maradtunk műtét után hív… Mind a 4 végtagja lebénult. Vannak kezelések amik segíthetnek talán, de garancia nincs rá, Így elmarad a műtét is. A Doki kimondta,el kell gondolkodni az elengedésen. Csak ültem és zokogtam…. Megbeszéltük délután megyünk és haza hozzuk. Már indultunk Pestre,mikor csörög a telefonom, az Orvos, egyik kollégája aki neurológus, javasolt egy szteroidos kúrát, próbáljuk meg. 3-14 hét míg eredmény lesz, de lehet….. Belevágtunk! Az első pár nap szörnyű volt, fájdalmai voltak,folyamatosan hányt. De volt eredmény….farok csóválás, fej emelés. A szteroiddal párhuzamosan,hideg meleg stimulálás masszázs. Itthon reggel -este ment a művelet. Láss csodát egyszer csak a hideg zselé párnától elhúzta a lábát!!! Napról napra jobban haladt. Már kúszott éjszaka,ha nem volt kényelmes a pozíció és sehol egy rabszolga aki segítsen neki. Elkezdte jelezni,ha pisilni kell, bár mivel nem tudott lábra állni,nem is pisilt. Így vittük katéterezni 
. De eljött az a pillanat is amikor nem érezte, hogy pisilni kell,ezért bepisilt. Gyönyörű idő volt január elején,ezért igyekeztünk sokat a levegőre vinni. Leraktuk a fűbe és a kerítést használta támaszként, de állt! Magától! Másnap már a fűben tett pár lépést, egyedül, aztán többet és többet. A második kontrollra már pórázon ment! A Doki nem hitt a szemének. Már kezdjük elhagyni a szteroidot, nincs hányás,nincs hasfájás. Csak néha van bepisilés. Nem tudjuk eldönteni,hogy mellékhatás, vagy figyelem felhívás, de dolgozunk ezen is. Ez a mi hős Nelsonunk története! Hogyan mutatta meg az Orvosoknak,hogy Ő élni akar!
